1945. december 5-én három nappal a város felszabadítása előtt angolszász repülőgépek bombázták Vác déli részét. A legtöbb találatot a mai Forte- régi nevén a Kodak-gyár kapta. A csodával határos, hogy csak öt ember halt meg. Kiszel István, a váci Forte volt igazgatója, nyugdíjas, így emlékezik a felszabadulást követő időre:

— A szovjet hadsereg december 8-i bevonulása után néhány nappal baloldali gondolkodása miatt internált szociáldemokrata esztergályos, Nagy Károly vezetésével a gyár munkásai hozzáláttak a helyreállításhoz. Én katona voltam, néhány héttel később jöttem haza. A Kodak vezetői a gyár bevonultatott munkásait a felszabadulás után nem vették azonnal vissza. Május lehetett, amikor ismét munkába álltam. Minthogy a németek 1944 késő őszén a nyerspapírkészletet, anyagok, üstöket is uszályra rakták másrészt a december 5-i támadás az üzemépületeket is nagyon megrongálta — az első feladat az újjáépítés volt.

Forte gyár 1947-ben

— Úgy tudom, a gyár gépeit, a nyersanyag és a késztermék nagy részét az angolok Linznél és Passaunál feltartóztatták, majd hadizsákmányként elárverezték. 1945 őszén találták meg Németországban és Csehszlovákiában.

— A bombázás első évfordulójára annyira helyre tudtuk állítani az üzemrészeket, hogy megindulhatott volna a csökkentett termelés. Az angliai anyavállalat azonban nem engedélyezte. A felszabadulást követő évben felszámolták a gyárat, nekünk végkielégítést fizettek. Közben Robbins igazgató hazai nagy cégekkel tárgyalt a gyár eladásáról. A tárgyalás eredményeként 1947 nyarán a Magyar Általános Hitelbank 17 ezer fontsterlingnek megfelelő forintért megvette a gyárat. Voltaképpen ekkor kezdődött a Fortegyár felszabadulás utáni története.

— A háború nyomai lassan eltűntek. A lebombázott épületek helyén újak épültek. A 200 ezer forintos beruházást Markó József, a város akkori főmérnöke vezette. Hamarosan felépült néhány munkaterem, megkezdődött a munka a gépházban, kísérleteztek a laboratóriumban. Ezzel egy időben megalakítottuk a gyár első üzemi bizottságát. Mellényi Ferenc lett az elnöke, az első vezetőséget Schulcz János, Wölz József és Zentel Róbert alkotta.

— 1947. július 16-án, termelés üzemszerű megindulásakor kilencvenheten dolgoztunk a gyárban, 28 nő és 69 férfi. Először Portura-papírt termeltünk, 30 ezer métert egy hónap alatt. A nyersanyagot nagyon nehezen tudtuk beszerezni. Szerencsére sikerült a németek elől elrejteni egy keveset, és az egykor kimustrált papírtekercseket is felhasználnunk.

— Mit hozott az államosítás?

— 1948 elején nemzeti vállalattá alakult a Forte is. Akkor, április 28-án, tehát három évvel a felszabadulás után kapta mai nevét. A kormány Darvas Lászlót nevezte ki a vállalat igazgatójának. Akkor kezdődik az európai színvonalú fotókémiai gyár kiépítése. A köpeniczki Kodak-gyárból két szaktanácsadót hívtak Vácra, megkezdték a negatívanyagok gyártásának kísérleteit, amelyet Zentel Róbert, a gyár későbbi főmérnöke irányított. Közben előkészültünk a fotólemez gyártására is, amelyből 1949-ben havonta már 900 négyzetmétert készítettünk.

★

 (Bányász—Csulák)

PMH 1975. április 8. szám